|
www.vadon.ro Az egyesület 2014 óta rendszeresen meghirdeti a TransNatura Nemzetközi Természetfotó pályázatát, melyre szinte a világ minden tájáról érkeznek be pályaművek. Az egyesület gondozásában működik Benedekmezőn egy lovasközpont a régió egyik legkorszerűbb fedett pályájával, ahol korosztálytól és tudástól függetlenül lehetőség nyílik lovas sportok kipróbálására. A Vadon Egyesület a működtetője a Székelyföldi Vadászati Kiállításnak, melynek a 2013-ban felújított, Sepsiszentgyörgy egyik legszebb műemléképületének tartott 1914-ben épült Bene-ház ad otthont. A kiállítást a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (CIC International Council for Game and Wildlife Conservation) védett intézménnyé minősítette, biztosítva a székelyföldi vadgazdálkodás és vadászkultúra teljes körű nemzetközi elismerését. A Székelyföldi Vadászati Kiállítás emléket állít a Székelyföldön élő vadászoknak, a közel 300 trófeán és a több száz vadászattal kapcsolatos tárgyon keresztül mutatja be a térség faj- és vadgazdagságát, valamint az itteni vadászati kultúrát. Székely Nemzeti Múzeum Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. Az épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Itt tekinthető meg a legnagyobb romániai nagygombagyűjtemény, valamint a több mint 23000 példányt számláló Diószeghy László-féle lepkegyűjtemény. Belső részlegei mellett az intézményhez tartozik a sepsiszentgyörgyi képtár (a Gyárfás Jenő Képtár 19–20. századi festészeti, szobrászati, grafikai alkotásoknak biztosít szakszerű raktározási és kiállítási felületet), a kézdivásárhelyi, a csernátoni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység.
Hasonló az alapgondolata az 1999 óta működő Kommandói Cigányfolklór Tábornak. Az évi rendszerességű esemény azzal a céllal született, hogy betekintést nyújtson a cigányság életébe, kultúrájába, hétköznapjaiba.
2012-ben második alkalommal rendezte meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálét, mely rendezvény Közép-Európa különböző színházi kultúráinak országos szakmai díjakkal kitüntetett előadásait kívánja egyetlen rendezvény műsorába gyűjteni, jelentős nyugati színházi kultúrák úttörő előadásával állítva őket párhuzamba. A meghívott társulatok Németország, Olaszország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Románia területéről érkeztek.
Fontosabb előadások: Molnár Ferenc: Liliom, William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Adagio Cantabile, Éden, Mint a fagyöngy, William Shakespeare: Hamlet...
Több olyan értékhordozó kulturális megmozdulást kezdeményez, támogat, amely egy sokszínűbb és toleránsabb világot segít kialakítani Sepsiszentgyörgyön. Főbb tevékenységei: kórusok, színjátszás, néptánc, képzőművészet, zenekar, klubok (jazz, sajtó, film...).
A Bod Péter Megyei Könyvtár kölcsönzés és olvasótermi igénybevétel mellett, a gyerekekre különös figyelmet fordít. Iskolaidőben kéthetente mesedélutánra várja őket, illetve más napokon is egy-két órára gyerekmegőrzést vállal.
A színház szerepelt a 2010-es, Bulgáriában megrendezett, Varna Summer Nemzetközi Színházi Fesztiválra meghívott színházak listáján is, ahol a Lucia korcsolyázik című, Radu Afrim által rendezett, darabbal vett részt. A színház néhány kiemelkedő előadása: A szobalányok, A bohócok országa, Anyó lánya, apó lánya, Előbb megszületsz, Casanova, Az Angyal és a Virág, Családi történetek, stb.
Nyitvatartás: Hétköznap: 08:00 - 16:00
1999 óta az intézmény a helyi és a Keleti Kárpátok mentén található örökségek kutatását, bemutatását és megőrzését vállalta fel. A múzeum történelmi, régészeti és néprajzi gyűjteményanyaga ma több mint 16.000 tételnyi. Az évek során a kutatások inkább a tárgyi örökségek megmentésére és megőrzésére koncentráltak, ám ma minél inkább a veszélyben lévő testetlen örökségek kutatására és megőrzésére teszik a hangsúlyt. A múzeum számos kutatást és kiállítást rendezett, egyénileg vagy más romániai és külföldi intézmények közreműködésével. A legfontosabb régészeti kutatások Kovásznán, a Dák Tündérvárban, Oltszemen, a Homokbányában, Csík-Csomortán Pálfalván, a Várdombon és a Beszterce megyei Figa lelőhelyen folyamodtak, miközben a néprajzi kutatások Kovászna, Brassó, Hargita, Beszterce és Bákó megyékben gyűjtötték országunk örökségét. Utolsó módosítás: 2013-03-01  Oldal megjelenítése: 40496 |
Szent György Napok
Eseménynaptár Jelöljön ki egy dátumot !
|
A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Ez a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel.
A Háromszék Táncegyüttes célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása. Az együttes nemcsak színpadi előadásai által népszerűsíti, de az emberek közé, a tömegbe is elviszi a magyar táncokat. A 2001–2002-es évadtól a Háromszék Táncegyüttes, a Lajtha László Alapítvány és a Kónya Ádám Művelődési Ház összefogásával újraindult Sepsiszentgyörgyön a táncház. Helyszíne a Városi Művelődési Ház nagyterme.
A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. Csak 1998-tól lett a neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Előadásai – Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline, Euripidész: Alkésztisz, Witkiewicz: Vízityúk, a Vérnász, Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta, William Shakespeare: Rómeó és Júlia, Tamási Áron: Vitéz lélek és Énekes madár című darabjai Bocsárdi László rendezésében vagy Barabás Olga Moliére-előadásai, a Don Juan, és a Scapin furfangjai, később Peer Gynt-átirata és Partok szirtek hullámok című előadása a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat a romániai magyar színjátszás élvonalába emelték.
Az M Studio 2005-ben alakult meg Sepsiszentgyörgyön. A Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként létrejött formáció olyan kísérleti munkára szövetkezett, amely a színészi eszköztár lehetséges határait feszegeti, s a mozgás- és táncszínház területén kíván új, formateremtő előadásokat készíteni.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ Háromszék kulturális értékeinek, kulturális eseményeinek, hagyományainak és népszokásainak felkutatásával, dokumentálásával és népszerűsítésével foglalkozik. Tevékenységük legegyszerűbben a közművelődés klasszikus 3 K-jával összegezhető: kutatás, képzés és kiadványszerkesztés, melyek mellett megyei, regionális és nemzetközi fesztiválokat, kiállításokat, táborokat, hagyományőrző rendezvényeket, tudományos kollokviumokat és előadásokat szerveznek és támogatnak. Az említett tevékenységek népszerűsítésének hatékonysága érdekében 2005-től tematikus évek köré csoportosítják programjaikat, évente kiemelve egy-egy szakterületet: Ünnepi Népszokások Éve – 2005, Ifjúság Éve – 2006, Találkozások Éve – 2007, Népi Mesterségek Éve – 2008, Benedek Elek Éve – 2009, Képzőművészetek Éve – 2010.
A művelődési ház elsősorban a város kultúrát kedvelő és művelő táborának kíván otthona lenni, egy olyan hely, ahol különböző közösségi és egyéni kezdeményezések és ötletek megvalósulhatnak. Fontos feladata, hogy támogatja a műkedvelők egyéni kibontakozását és csoportos kezdeményezéseit. Közösségi és művelődési programjai azoknak szeretnének segíteni, akik közelebb kívánnak kerülni gyökereikhez, akik szeretnének jobban megismerkedni kultúránkkal, népi hagyományainkkal.
Az intézmény elsősorban magyar és román nyelvű dokumentumállományt épít. Tevékenységeivel, projektjeivel arra törekszik, hogy könyvtárként igazi közösségi hely legyen, ahol felhasználói a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett információs és kommunikációs szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, minél változatosabb témakörben. A szabadidő értelmes és kellemes eltöltését szolgáló kulturális rendezvényei a létező közönség megtartását és újabb érdeklődők vonzását szolgálják. 
A Magma mozgása kettős. Egyrészt mély alatt lappangó forrongás, alakulás, szerveződés, másrészt pedig időről időre való felszínre törés, erupció. Niklas Luhman „autopoetikus” jelzője éppúgy érvényes rá, mint a kollektív akcióként való (ön)meghatározás. Autopoetikus abban az értelemben, hogy önmagát fenntartja, szüntelenül újraizzítja anélkül, hogy bármilyen formális vagy tematikus kötöttséggel, elvárással számolna. Paradox módon azonban – ha nem is alakít ki függőségi viszonyt a tetszés/nemtetszés, értelmezhetőség/értelmezhetetlenség kategóriáival például -, mégsem önmagába forduló gesztusként, hanem kollektív megnyilvánulásként képzeli el (ön)mûködését, tehát néha-néha kitör. A következőkben ilyen kitörések nyomait dokumentáljuk, amelyek a Kispál Attila, Kispál Ágnes Evelin és Vetró Barnabás Magma projektjének ívét írják le a felszínre toldulástól a szilárdulásig. (Bartha Zonga)
Az Andrei Mureşanu Színház egy szórakozást biztosító közintézmény, a kulturális események főszervezője a környéken levő román kisebbségi közösség számára. 1992-től kezdődően különvált a Tamási Áron Színháztól. Annak ellenére, hogy a két színház a mai napig ugyanazt az épületet használja, 1992-től két egymástól független művészeti intézményként működik saját csapattal és különböző kulturális stratégia alapján. Az Andrei Mureşanu Színház klasszikus és univerzális román színműirodalmi összeállításokat és kortárs darabokat kínál a nagyközönségnek és nyitott a színházi előadótér összes jelenlegi tendenciájára (táncszínházi előadások, kép-színház, performance-ek, happening-ek, workshop-ok, stb.)
1995-ben az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum létrehozott egy régészeti részleget Sepsiszentgyörgyön, amely az 1365/1996-os kormányrendelet alapján 1999-ben önálló múzeummá alakult, felvette a Keleti Kárpátok Múzeuma nevet és a Kulturális Minisztérium alárendeltségében tevékenykedik. 2007-ben az intézmény megkapta a „Nemzeti” titulust, ennélfogva az intézmény manapság a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma néven tevékenykedik, a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának az alárendeltségében.