Tavaly Sepsiszentgyörgyön tartottak konferenciát a nagy városépítő polgármester, ifj. Gödri Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából. Ma, július 5-én 18 órától a Székely Nemzeti Múzeumban zajlik ifj. Gödri Ferenc: Sepsiszentgyörgytől Turinig és vissza című útleírás második, illusztrált kiadásának bemutatója. Ezt megelőzően 17 órától a városvezető halálának 100. évfordulóján, sírhelyénél megemlékezés lesz, a Vártemplom cintermében.
Ifj. Gödri Ferenc 1862. október 3-án született Sepsiszentgyörgyön az aldobolyi, kökösi, illyefalvi nemes Gödri családból, Gödri Ferenc és Lengyel Lujza házasságából. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön, Nagyszebenben, illetve a nagyenyedi Bethlen főtanodában végezte, itt 1881-ben érettségizett; 1881-től 1885-ig Budapesten tanult a tudományos egyetem jogi karán.
Tizennyolc évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere: Császár Bálint korábbi városvezető halálát követően, 1895. június 20-án foglalta el a polgármesteri széket, és 1913. július 5-én bekövetkezett korai haláláig volt a város odaadó, megbecsült irányítója. Célja egy modern, a civilizáció minden vívmányával ellátott város kiépítése és létrehozása volt. Polgármesteri tevékenységét, munkásságát a nagybetűs haladás jellemezte: rendezte és újjáépítette a várost. Mandátuma alatt leteszik a kétemeletes városi Bérpalota alapkövét a Kossuth téren, amely megépítését 1897 októberének elején be is fejezik. Nevéhez számos utca rendezése, szabályozása, csatornázása, új hidak építése fűződik. A dohánygyár létesítési jogának megszerzése 1897-ben és a több mint egymillió koronába került épületcsoport felépítésének befejezése 1908-ban (a munkálatok 1901-ben kezdődtek) is az ő érdeme.
A sepsiszentgyörgyi Kossuth-küldöttség.
Állnak: Sikó Béla, Bogdán Artúr, Botár Albert.
Középső sor: Bogdán Flórián, Kelemen Lajos, Révay Pál, Barabás Sándor.
Elöl ülnek: Várkonyi Endre, ifj. Gödri Ferenc és Kiss Ödön
Emellett meg kell említeni többek között az 1899. január 14-én az első székely (Erdélyben a harmadik) állandó színpad ünnepélyes megnyitását (a színház létrehozásának gondolata 1894-ben vetődött fel), a vízvezeték kiépítését 1899. március 15-e és 1899. szeptember közepe között a „Szendrei-patak” forrásától a Debren-tetőig.
Nevéhez fűződik a római katolikus templom kibővítése 1901–1902 között, az állami elemi fiú és leányiskola megalapítása (1904–1905 között), az új közvágóhíd létesítése, melyet 1905. szeptember 23-án adtak át, az állandó méntelep létesítése Szépmezőn, a villanyvilágítás bevezetése 1908. május 4-én (200 izzó, 4 ívlámpa és magánvilágítás).
A Szemerja városrész vagyoni egyesítése az anyavárossal 1911-ben, történik, ugyanakkor kezdik el a Székely Nemzeti Múzeum építését – mindezen megvalósítások ifj. Gödri Ferenc polgármestersége alatt történtek.
<< vissza
